'Értelmét és hatékonyságát veszíti a Képzett Románia projekt, ha a képzés nem az országban hasznosul' - véli a szakszervezet, amely szerint az államfő mandátumának eddigi hét éve alatt mindössze egy alkalommal találkozott a hazai munkavállalók képviselőivel, miközben számtalanszor fogadta az üzleti szféra képviselőit.
'Az ön mandátumai alatt a munkaerőpiac olyan változásokon ment át, amelyek fájdalmasan érintették a munkavállalók jogait és szabadságjogait, a munkahelyek minőségét és nem utolsó sorban a szociális biztonság rendszerét' - olvasható a nyílt levélben.
A BNS szerint uniós csatlakozása óta Romániának csak igen kis mértékben sikerült csökkentenie az ország és az EU átlaga közötti életszínvonal-különbséget. Állítását a szakszervezet többek között azzal támasztja alá, hogy a csatlakozás évében, 2007-ben Romániában 24,6 százalékos, 2020-ban 23,4 százalékos volt a szegénység kockázata, ami távol áll a 2007-ben mért 16,5 százalékos és a 2019-ben mért 16,6 százalékos EU-s átlagtól.
A nyílt levél szerint a korlátolt hazai tanulmányi lehetőségek és a bizonytalan munkavállalási körülmények miatt a hazai munkaerő számára az egyetlen lehetőség, ha külföldön próbál boldogulni, és üzeneteiben az államfő erre buzdítja a munkavállalókat.
Levele végén a szakszervezet felhívja Klaus Iohannis figyelmét arra, hogy a hazai emberi erőforrások megbecsülése nélkül Románia oda juthat, hogy a gazdaság működéséhez szükséges munkavállalókat Ázsiából kell majd biztosítania.
